Harmadik fejezet.-Taktika

Harmadik fejezet

Taktika:

Sok dolog lehet a háttérben de valahogy a sors mindig úgy cselekszik hogy ezek egy bizonyos idő után előbukkanjanak a végtelen sötétségből.

Life.

Reggel van. Életem legnehezebb feladatát kaptam kézhez. Be kell épülnöm egy olyan szervezetbe amiről fogalmam sincs mit csinál. Ki kell derítenem az igazságot. A megérzésem azt súgja ,hogy azért nem árultak el többet nekem az ügyről mert még ők sem tudják mi folyik a háttérben. 

Elővettem a telefonomat és tárcsáztam a számot.

-Igen? –szólt bele az informátoromnak mondható személy.

-Szia. Itt Mia. Találkoznunk kellene a szokásos helyen, a szokásos időben. Kellene egy kis segítség.-Tértem a lényegre.

-Rendben.-Mondta, majd egyszerre tettük le a telefont.

Elkezdem elkészülni és lassacskán indultam is a bevált helyünkre. Egy elhagyatott kis éterembe szoktunk járni. Itt senki sem figyelhet meg minket,mivel olyan a helyiség elhelyezkedése,és berendezése, hogy mindenhova ellátunk ,így azt is látjuk ha figyelnek minket.

Betértem az ismert utcába és megpillantottam az éttermet.

Beléptem a helyiségbe és intettem a pultosnak ,hogy a szokásosat kérem.

Leültem a helyünkre és vártam. Mindig egy kicsit hamarabb jövök hogy terepszemlét tartsak. Nem voltak sokan az étteremben ,csak pár fiatal volt akik szokásukhoz híven tomboltak péntek este. Elfordultam tőlük és már meg is hozták a grill csirkemellemet és hozzá a narancslevet.

Megköszöntem és elkezdtem enni. Egy alak lépett mellém ,de rögtön megismertem a termetéről és félreismerhetetlen  parfümjéről.

-Szia Zayn. -Köszöntöttem régi barátomat.

-Szia Mia.Látom nem vártál meg.-Jegyezte meg kedvesen ,azt hogy én már elkezdtem enni.

-Ugye tudod hogy ez csak azért van hogy fenntartsuk a látszatot azokkal szemben akik azt hiszik hogy enni jöttünk ide?-Kérdeztem vissza.

-Tudom.Csak néha olyan jó lenne átlagos 19 évesnek lenni.- Felelte szomorúan

-Héé Zayn fel a fejjel,egyszer véget fogok ennek az egésznek vetni ,és ha sikerül akkor elviszlek magammal innen ,erről a borzalmas helyről.

Felkapta a fejét de láttam rajta ,hogy tudja ,ennek a valószínűsége nagyon csekély.

Felálltam odasétáltam hozzá és szorosan megöleltem. Tudtam hogy nem lenne szabad és kizárólagos munkakapcsolat lehetne közöttünk, de Zayn más ember mint akikkel eddig dolgoztam. Figyelmes, és néha próbálja elterelni a figyelmemet a borzalmas valóságról. Már csak ezért is hálás vagyok neki mert tudja nem könnyű 18 évesen egy olyan embernek dolgozni aki nyomoztat mások után és velük végezteti el a piszkos munkát.  Zayn megértett és segített nekem. Nem hagyott belemerülni az olyan gondolatokba mint például az öngyilkosság. Mindig kirángatott a fojtogató sötétségből és nem hagyott magamba zuhanni. Az életemet adnám érte.

-Nos térjünk a lényegre.-szólaltam meg elmélyült gondolataimból, és ültem vissza a helyemre.

-Kiről lenne szó?-Kérdezte meg a legfontosabb kérdést.

-Harry.Harry Styles.

-Oké ráállok az ügyre. Estére összeszedek néhány infót róla. Amint meglesz hívlak.

Állt fel az asztaltól,és elindult az ajtó felé. Utána fordultam és láttam hogy figyelnek minket. Elkaptam Zayn csuklóját és húzni kezdtem.

Life.