Tizenharmadik fejezet. : Széttépve

Tizenharmadik fejezet.:

Széttépve.:

Nem kell megszólalnod,nem kell az értelmetlen beszéd,nem akarok többet,mint létezni a semmiért.

                                                                               

Egész éjjel forgolódtam. Egy szemhunyásnyit sem aludtam ,és ez sajnos azért van ,mert nincs mellettem az a személy akire eddig is vágytam. Az első találkozásnál látszott rajta ,hogy ő nem olyan mint a többi nő. Ambiciózussal teli ,és megvan benne az amit én keresek. Kitartás ,akaraterő ,és igazán lelkes ,és ami azt illeti kicsit nyugtalanító is egyben a lelkesedése ,de ezt azzal nyugtáztam ,hogy még fiatal. Rengetegen akarnak ebbe a hálózatba bekerülni ,de a szűrő igencsak leszűkíti a kört.

Minden emberemet rá állítottam Mia megkeresésére. Nem fogom hagyni ,hogy bármilyen baja essen.

Eltelt az egész nap ,és még sincs semmi információ Miá-val kapcsolatban,ami nagyon nyugtalanít. Alig ettem valamit,és egész nap arra várok ,hogy valamilyen hírt kapjak.

Este behozzák a vacsorámat,és én nagy nehezen ráveszem magam ,hogy leüljek vacsorázni. Minden dühömet az „alkalmazottjaimon” vezetem le ,ami nem a legjobb megoldás ,de nem tudok mit csinálni magammal.

-   Elnézést uram,Önt keresik.- Lép be hozzám az egyik emberem félénken.-

-   Ki az ? –morgom.

-    Nem hajlandó a nevét elárulni ,csak annyit mondott ,hogy biztosan érdekelni fogja az amit mondani akar.

-  Adja ide. –veszem el tőle a telefont ,és miután megnyomtam a azt a gombot amivel ,már hallható vagyok ,a fülemhez emelem a készüléket. Intek a fiúnak ,hogy távozhat,és elkezdek sétálgatni a szobában.

-  Hallgatom. - veszem fel azt a hangnemet amivel mindenkiből egy kis tiszteletet tudok kicsikarni magam felé.

- Tudja Ön ki van nálam ? – Kérdezi röhejes hangon,majd elkezd kuncogni. – Hát az Ön Miácskája.- Folytatja ,bennem meg robban az adrenalin. – És tudja mit teszek vele ,ha nem csinálja azt amit mondok ? –Ismételten elkezdi  a kuncogást ,én meg egyre több késztetést érzek afelé ,hogy lelőjek egy embert.- Hát megölöm. Minden egyes percet meg fog bánni ,abból az időből amit Magával töltött. Egyenként fogom eltörni minden csontját ,és közben annyiszor erőszakolom meg amennyiszer el sem tudja képzelni. Megbánta már ,hogy nem vigyázott rá eléggé ?

-   Na ide figyeljen Maga agy halott ,elmebeteg ,állat . Ha nem engedi szabadon most azonnal ,ne akarja megtudni mit fogok magával tenni.

-   Nem félek magától Styles.

-   Pedig jobban tenné. Nem ismer engem eléggé. Engedje el Miát ,de most azonnal.

-    Most figyeljen rám,mert amit most mondok az igencsak fontos. A sexi nője nálunk van,és ez arra enged következtetni ,hogy én szabom a feltételeket magának ,és nem ön nekem. – szünetet tart majd folytatja.- Ha negyvennyolc órán belül nem adja fel magát a rendőrségnek ,és nem ismeri be a droggal való kereskedést ,akkor lány meghal..- Ennyit mond és kinyomja.

-  A rohadt életbe- szitkozódom,majd a telefont a falnak vágom,és összegörnyedek a földön.
Nem tudom ,hogy mit tegyek. Nem adhatom fel magam ,hiszen akkor egy igencsak bonyolult hálózatot rántanék a süllyesztőbe,magammal együtt.Arra sincs biztosíték ,hogy miután ,én börtönbe vonultam Mia szabadon távozhat.
Mia szemszöge. :
Minden csupa por,és kosz. Arra eszmélek fel ,hogy valami sétálgat rajtam ,és amikor kinyitom a szemem egy elhagyatott épület kellős közepén találom magam. Patkányok szaladgálnak a lábamnál ,én meg egy széken ülök megkötözve. Többen is álnak körülöttem ,de nem törődnek velem,én meg nem hívom fel magamra a figyelmet.
Elraboltak. Tudom jól ,hogy ezt tették velem,és nekem minél hamarabb ki kell találnom mit csináljak. Próbálom kiszabadítanom a kezem ,de akárhogy is próbálkozom ,egyre szorosabban ,és szorosabban húzódik a csuklómra a kötél. -Nem adhatom ,fel. Nem szabad pánikba esned,minden meg fog oldódni. Sokkal rosszabb helyzetben is volt már részed,ezt is meg fogod oldani.- Bíztatom saját magam ,és próbálok minél derűlátóbb lenni.
Egy alak lép elém ,és egy akkora vigyor telepedett le az arcán .hogy attól tartok begörcsöl az arcizma.

-  No lám,lám .Felébredt a mi álomszuszékunk .- hajol közelebb hozzám ,és végigsimít a combomon. Undor fog el és legszívesebben arcon köpném,hiszen ezt érdemelné.

-   Ha hiszi ha nem beszéltünk a magam Harry-ével ,és elárultuk neki ,hogy itt van velünk. Tudja mit kértünk tőle cserébe ,hogy elengedjünk ? Biztosan kíváncsi vagy rá.,ezért elárulom. Azt kértük tőle ,hogy adja fel magát a rendőrségen. –

Irritáló nevetésben tőr ki,és a társai mind követik.

A rosszullét kerülget,amikor felfogom az elmondottak súlyos jelentését. Harry nem mehet börtönbe. Biztos vagyok benne ,hogy Ő is arra a pontra jutott mint én. Egyszerűen nem adhatja fel magát,tehát két választásom maradt. Vagy megpróbálok kiszabadulni innen ,és menteni ami menthető,vagy megvárom a biztos halált.

Life.

Köszönetnyilvánítás: Nagyon szépen köszönöm a 2000+. oldalmegjelenítést. Rettentően hálás vagyok mindazért amit tőletek kaptam. Remélem tetszett ez a rész is . :))

Ui.:

Buzás Borbálának nagyon szépen köszönöm a kommentet.